18. fejezet

Brakiss bezárta az irodája ajtaját, majd megváltoztatta a belépési kódot, hogy senki se zavarhassa. Még Tamith Kainak sem engedte, hogy belépjen az irodába, amikor az uralkodóval beszélt.

Az íróasztala mögött ült és várta, hogy létrejöjjön a kapcsolat. Mindig rossz érzés fogta el, valahányszor a hatalmas erővel rendelkező vezérrel tárgyalt. Az uralkodó nagyhatalmi törekvéseiben Brakiss csupán egy kötelességtudó rabszolga volt, aki pontosan tudta a helyét a galaktikus színjátékban.

Mint ahogy a lázadók hatalma is a jedilovagok erejére épült, az új vezér is rendelkezett a saját titkos fegyverével: a fekete lovagok seregével, akik urai az erő sötét oldalának. Ezek a lovagok teremtik majd meg a Második Birodalmat.

De a fekete lovagok igen veszélyessé is válhattak. Ennek a kockázatát akarta megszüntetni az uralkodó, azzal, hogy elszigetelte magát az Árnyakadémiától. A hatalmas, gyűrű alakú űrállomáson önmegsemmisítő berendezést helyeztetett el, amelynek helyét Brakiss nem ismerte, és nem is kereste. Tehát ha az új vezér elveszti a fekete lovagok feletti uralmát, felrobbanthatja az Árnyakadémiát, lelkiismeretfurdalás nélkül.

Szerencsére Brakiss ügyes szervezőnek bizonyult, és egyre több eredményt sikerült felmutatnia.

A szobában zümmögő hang jelezte, amint a holografikus generátorok aktiválódtak. A levegő vibrálni kezdett, majd a Core rendszer titkos bázisáról érkező háromdimenziós kép kialakult. Brakiss előtt egy hatalmas fej jelent meg, amely őt nézte.

Brakiss féltérdre ereszkedett, majd lehajtotta fejét. Azután felnézett a Második Birodalom uralkodójára. A csuklyás alak nem volt más, mint maga a császár.

Bár a képmás a holonet számtalan átjátszóállomásán keresztül jutott el az Árnyakadémiára, mégis tökéletesen felismerhető volt az uralkodó sápadt arca és szigorú vonásai. Brakiss áhítattal nézett a képmásra. Ott volt előtte az a lény, akinek hatalma és kegyetlensége rettegéssel töltötte el a galaxis minden lakóját, aki hamarosan megteremti a Második Birodalmat és annak dicsőségét.

Az uralkodó arcát ráncok barázdálták. Sárga hüllőszeme mély üregből meredt elő, vékony, előreugró nyaka pedig olyan volt, mint egy gyíké.

Brakiss tudta, hogy a galaxis többi lakója azt hiszi, hogy a császár sok éve meghalt, a második Halálcsillag felrobbanásakor, majd hat évvel később az utolsó palpatine klónok elpusztításakor. De a császár élt, hiszen Brakiss a saját szemével láthatta a holografikus képen. El sem tudta képzelni, hogyan maradhatott életben, de az erő sok mindent lehetővé tesz.

Ezt még Skywalker mestertől tanulta.

Az uralkodó hangja rekedt és szinte fülsértő volt.

- Nos, jelentéktelen alattvaló, ma milyen hírrel tudsz szolgálni? Remélem, több sikerről számolsz be, mint legutóbb! Belefáradtam a kudarcokba, Brakiss.

- Igen, mesterem. Jó hírekkel szolgálhatok. Elküldtük a lázadóktól zsákmányolt hiperhajtóműveket és turbólézereket az ön utasításának megfelelően. Azt hiszem, a dicsőséges hadigépezete jó hasznát fogja venni.

- Igen - mondta a császár.

Brakiss folytatta.

- Az Árnyakadémián a sötét lovagok egyre erősebbé válnak. A császári központ alsó szintjein sikerült új növendékeket találni. Pontosan ahogy ön megjósolta, mesterem. Senki sem fogja észrevenni az eltűnésüket.

- Helyes - sziszegte a császár. - Mondtam neked, hogy érdemesebb olyan növendékekkel próbálkozni, akik számára kevés lehetőséget kínál az élet. Milyen ironikus, hogy éppen a lázadók orra elől hozzuk el őket.

Brakiss bólintott.

- Igen, valóban ironikus, mesterem. Csupán fel kellett ajánlanunk ezeknek a jelölteknek a jobb élet lehetőségét, és mindent elkövettek, hogy csatlakozhassanak hozzánk.

Brakiss mély lélegzetet vett, mielőtt folytatta.

- Sajnos, az új növendékek közül csak kevesen rendelkeznek jediképességekkel, de valamennyien örülnek a lehetőségnek. Arra gondoltam, hogy képezhetnénk belőlük egy elit rohamosztagos alakulatot. Jól ismerik a Coruscant alsó szintjeit, és kiváló kémként vagy szabotőrként is bevethetnénk néhányukat.

- Igen, ezt remek ötletnek tartom, Brakiss. Látod, máris egy nappal tovább élhetsz.

- Igen, mesterem.

A császár ráncos arca elkomorodott.

-Ne okozz csalódást, Brakiss! Elszomorítana, ha fel kéne robbantanom az Árnyakadémiát.

Brakiss mélyen meghajolt.

- Engem is elszomorítana - jegyezte meg csendesen.

A császár holografikus képe eltűnt. Brakiss érezte, hogy egész teste reszket. Kimerülten leült az asztalához, és átgondolta a további teendőket. Nem engedhette meg magának, hogy hibázzon.